Keress települést postai irányítószám vagy név szerint. Ha engedélyezed a helymeghatározást, könnyebben megtalálod azt a települést, ahol most jelenleg vagy. Kiterjesztheted a keresést egy megadott sugarú körben is, add meg, hogy hány km-es sugárban keresel. 

Az Észak-magyarországi régió Magyarország északkeleti részén az Északi-középhegység és az Alföld északi részén helyezkedik el. Területén három megye található: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye, központja Miskolc. A régió északon Szlovákiával, nyugaton a közép-magyarországi régióval, délen és keleten pedig az észak-alföldi régióval határos. A területe (13 429 km²) és népessége (1,2 millió fő) alapján is a negyedik helyen áll az országban. Gazdasági értelemben ez a térség minősíthető a rendszerváltozás legnagyobb vesztesének. A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét. A gazdasági szerkezetet korszerűsítő külföldi tőke beáramlása azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága. Újabban azonban az épülő autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés. A régióban a felsőoktatás szerepe meghatározó. A régió népsűrűsége 95 fő/km², ami magasabb a vidéki átlagnál (a régiók között csak a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli haladja meg), de az országos átlagtól elmarad. A kistérségek közül a Miskolci, az Egri, a Hatvani és a Salgótarjáni a legsűrűbben lakott, míg a kevésbé városodott városhiányos és ezzel párhuzamosan az elmaradottabb, rurális kistérségekben (Abaúj-Hegyközi, Mezőcsáti, Bodrogközi) alacsony a népsűrűség.
Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent. (Aggteleki cseppkőbarlang, Miskolc-Tapolcai tavasbarlang ). Számos vár és várrom (Boldogkőváralja, Regéc, Diósgyőr, Füzér, Sárospatak, Szerencs, Eger), történelmi emlék és történelmi helyszín (Gönc – pálos kolostorrom, Vizsoly – gótikus református templom), Mezőkövesd, Tard, Szentistván – a matyó népcsoport központjai, valamint maga a tokaji borvidék országos, illetve nemzetközi hírnévnek örvendenek. Kiemelkedő öröksége a térségnek Hollókő ófaluja és vára, mely UNESCO világörökségi terület (Kulturális és Kultúrtáj kategória). Számos településen találkozhatunk népi építészeti értékekkel, elsősorban a felvidéki, palóc lakóháztípussal.