Keress települést postai irányítószám vagy név szerint. Ha engedélyezed a helymeghatározást, könnyebben megtalálod azt a települést, ahol most jelenleg vagy. Kiterjesztheted a keresést egy megadott sugarú körben is, add meg, hogy hány km-es sugárban keresel. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határolja. Megyeszékhely: Nyíregyháza.
Természetföldrajzi szempontból két tájra, a Felső-Tisza-vidékre és a Nyírségre tagolható. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél érkezik a megyébe, s egyben az országba.
A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is.
Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban.
Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén.
A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően.
11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek.
Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.
A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon.